Leírás

Közepes termetű patkósdenevér. Speciális orrfüggelékei alapján – a család többi tagjához hasonlóan – könnyen elkülöníthető a simaorrú denevérektől. A patkósdenevérek orrszervének fő részei a patkó, a nyereg és a lándzsa, ezek alakja és nagysága alapján az európai fajok jól megkülönböztethetőek egymástól. A Blasius-patkósdenevér esetében a nyereg felső karéja hegyes, hosszú, egyenes, nem görbül lefelé. A lándzsa felfelé elkeskenyedik, a patkó széles, hússzínű. A vitorla és a fül világosszürke. A bunda a háton dús, szürkésbarna, a hasi oldalon világos (fehér vagy esetleg enyhén sárgás színű). A szem körüli sötétebb „monokli” nem olyan erőteljes, mint a Méhely-patkósdenevéré. A negyedik ujj második perce legfeljebb kétszer olyan hosszú, mint az első.

Helyzete Európában és Magyarországon

Állományának alakulásáról nincsenek pontos adatok, de az utóbbi időben vélhetően megfogyatkozott. Magyarország területén nem fordul elő.

Szálláshelyei

Melegkedvelő faj, kolóniáit kizárólag karsztvidéki barlangokban találjuk. Alvás közben testét teljesen betakarja szárnyaival. Szabadon függeszkedik, társaival soha nem érintkezik. Legnagyobb ismert nyári kolóniája 200 egyedből áll.

Vonulás

Bár ökológiájáról nem sokat tudunk, nem jellemzi a nagy távolságokra való vándorlás.

Elterjedési terület

A mediterráneum denevére, elterjedési területe Horvátországon és Görögországon át a Kaukázusig húzódik. Hozzánk legközelebb Erdélyben fordul elő. IUCN elterjedési térkép ide kattintva érhető el.