Régies nevei: nagy patkósorrú denevér, lópatkó denevér, patkócz
denevér, nagy órbötök, nagy patkorr
Leírás Európa legnagyobb termetű patkósdenevére. Speciális orrfüggelékei alapján - a család többi tagjához hasonlóan - könnyen elkülöníthető a simaorrú denevérektől. A patkósdenevérek orrszervének fő részei a patkó, a nyereg és a lándzsa, ezek alakja és nagysága alapján az európai fajok jól megkülönböztethetőek egymástól. A nagy patkósdenevér esetében a nyereg felső és alsó karéja oldalról egyaránt erősen lekerekített, szemből nézve piskóta alakú. A bunda színe a háton világosbarna (a fiataloknál szürke), a hasi oldalon valamivel világosabb. Helyzete Európában és Magyarországon Állománya egész Európában erősen megfogyatkozott, napjainkban veszélyeztetett fajnak számít. Bár hazánkban több helyen előfordul, nem számít gyakorinak. (A múlt században még sokkal nagyobb kolóniái voltak.) Napjainkban a templomok tetőszerkezetének felújítása, a szabad berepülést biztosító épületnyílások megszüntetése, valamint az egyre fokozódó barlangi turizmus egyaránt veszélyezteti, emiatt fokozottan védett. Szálláshelyei Szülőkolóniáit templomok vagy nagyobb, háborítatlan épületek padlásán, valamint barlangokban, felhagyott bányákban találjuk meg. Főként középhegységeinkben és ezek peremterületein jellemző, de az Alföldről is vannak adatai. Alvás közben testét teljesen betakarja szárnyaival. Szabadon függeszkedik, mindig a szálláshely legmelegebb részén. Legnagyobb nyári kolóniái akár 500-600 egyedből is állhatnak; télen többezres telepei alakulhatnak ki. Vonulás Nem vonul nagy távolságokra. Bár téli szálláshelyei ritkán esnek 40-60 kilométernél messzebb a nyáriaktól, néha több száz kilométert is megtehet. Az eddig bizonyított leghosszabb vonulása légvonalban 320 kilométer volt. Gyűrűzéssel magyar, szlovák és erdélyi kutatók vonulási kapcsolatokat mutattak ki Észak-Magyarország és a Szlovák-karszt, valamint az Alföld és a Bihar-hegység populációi között. Elterjedési terület Melegkedvelő faj. Elterjedési területe az Ibériai-félszigettől Japánig, északon Anglia dél-nyugati részéig, Közép-Európában Szlovákiáig, délen Észak-Afrikáig húzódik. IUCN elterjedési térkép ide kattintva érhető el. Védettsége Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. |
|