A csonkaujjú denevérek nevüket kisméretű hüvelykujjukról kapták. Hüvelykujjuk olyan kicsi, hogy szinte alig látszik, ráadásul karomig repülőhártyával borított.
Magas domború homlokuk, apró termetük, tölcsér alakú füleik miatt hasonlítanak a tölcsérfülű és a tapadókorongos denevérekre (Natalidae, Thyropteridae), valószínűleg közeli rokonságban is állnak velük.
A füstös csonkaujjú denevér (Furipteris horrens) nevét a sötétszürke árnyalatú bundájáról kapta. A szőrzet a fejen hosszú, tömött szinte a szájat is elfedi. A nemek között méretkülönbség van, a nőstények nagyobbak mint a hímek. Az Amorphochilus scnablii bundája világosabb, a szőrzet, a szárnyak és fülek is hasonló szürkésbarna színűek.
A csonkaujjú denevérek tölcsér alakú fülei külön állnak. A fül széles alapja szinte teljesen eltakarja a szemeket. Fülfedőjük kicsi, háromszög alakú. A felfelé nyíló orrlyukak oválisak, egymáshoz közel állnak. Lábaik és szárnyaik is hosszúak, a rövid lábfejen visszahajló karmok találhatók. A farok hosszú, de nem nyúlik túl a jól fejlett farokvitorlán. Rovarevők, elsősorban lepkékre vadásznak.
Szálláshelyként a füstös csonkaujjú denevérek (Furipteris horrens) barlangok nagy tágas világos üregeit, vagy faodvakat választanak. Az Amorphochilus scnablii kolóniái folyóvölgyek mentén sziklahasadékokban, emberi építményekben, öntöző csatornákban, régi bányákban keresnek menedéket. Ez utóbbi faj élőhelyének folyamatos pusztulása következtében aktuálisan veszélyeztetett.