A legfontosabb táplálékforrást a denevérek két nagyobb
csoportja számára is a trópusokon szinte folyamatosan rendelkezésre
álló különböző növényi részek jelentik. Az Óvilágban a repülőkutyák
(Pteropodidae) képviselik ezt a táplálkozási formát, ezek az állatok
mind kizárólag növényevők. Az újvilági trópusok növényevő denevérei
a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) közül kerülnek ki. A családot
a változatos táplálkozás jellemzi: sok faj gyümölcsöket, nektárt, növényi
részeket eszik, de egyes fajok növényi táplálékot és rovarokat vegyesen
fogyasztanak.
A Föld denevérfajainak körülbelül egynegyede növényi táplálékon él.
Az étlapon sokféle gyümölcs szerepel: füge, mangó, banán, datolyaszilva,
papaja, guava, gránátalma, citrusfélék, kókusz. Néha más növényi részeket
– virágokat, leveleket – is elfogyasztanak, sőt egyes fajok a nektárevés
speciális feltételeihez alkalmazkodtak. Bár a trópusokon a gyümölcstermés
az egész év során folyamatosan biztosított, a denevérek a táplálkozóterülete
– az éppen termő fák felkeresésével – időnként áthelyeződik.
A gyümölcsevő denevéreknek fontos szerepe van a magok terjesztésében.
A jamaicai gyümölcsdenevér (Artibeus jamaicensis) gyümölcsökből álló
étrendje például általában elég változatos, ám a panamai Barro Colorado-szigeten,
ahol két gyakori fügefaj nagy mennyiségben fordul elő, ez a faj szinte
csak fügével táplálkozik. Az éjszaka folyamán egy példány akár kilenc
darab gyümölcsöt is elfogyaszthat, így jelentős mértékben hozzájárul
a fügemagok terjesztéséhez.
Az egyik nagyméretű repülőkutyafaj, az Eidolon helvum szintén kedveli
a fügét. Egyes fákról egészen addig hordják el a termést, amíg teljesen
le nem csupaszítják. Ez ellen azonban a fügefa nem „tiltakozik”, mivel
magja csak egy denevér vagy madár emésztőcsatornáján való „átutazás”-t
követően képes kicsírázni.
Az epolett-repülőkutyák (Epomorphorus gambianus) egyik kedvence a mangó.
A mintegy 15 centiméteres állatok a gyümölcsre szállva fogukkal tépik
fel a héjat, és addig eszik a gyümölcs húsát, amíg csak van benne lé.
Nem tudni, miért, de egy idő után láthatóan önkívületbe esnek, és sok
mangót szétharapnak és megrongálnak, anélkül hogy elfogyasztanák.
A szintén a nagydenevérekhez tartozó Rousettus-fajok némelyike gyümölcsökön
kívül virágszirmokat is fogyaszt. Ezek az állatok csak elpusztítják
a virágot, nem játszanak szerepet a beporzásban, ám elképzelhető, hogy
hajdanán ez lehetett az első lépés a nektárfogyasztás kialakulása felé. |