A legfontosabb táplálékforrást a denevérek két nagyobb csoportja számára is a trópusokon szinte folyamatosan rendelkezésre álló különböző növényi részek jelentik. Az Óvilágban a repülőkutyák (Pteropodidae) képviselik ezt a táplálkozási formát, ezek az állatok mind kizárólag növényevők. Az újvilági trópusok növényevő denevérei a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) közül kerülnek ki. A családot a változatos táplálkozás jellemzi: sok faj gyümölcsöket, nektárt, növényi részeket eszik, de egyes fajok növényi táplálékot és rovarokat vegyesen fogyasztanak.
A Föld denevérfajainak körülbelül egynegyede növényi táplálékon él. Az étlapon sokféle gyümölcs szerepel: füge, mangó, banán, datolyaszilva, papaja, guava, gránátalma, citrusfélék, kókusz. Néha más növényi részeket – virágokat, leveleket – is elfogyasztanak, sőt egyes fajok a nektárevés speciális feltételeihez alkalmazkodtak. Bár a trópusokon a gyümölcstermés az egész év során folyamatosan biztosított, a denevérek a táplálkozóterülete – az éppen termő fák felkeresésével – időnként áthelyeződik.
A gyümölcsevő denevéreknek fontos szerepe van a magok terjesztésében. A jamaicai gyümölcsdenevér (Artibeus jamaicensis) gyümölcsökből álló étrendje például általában elég változatos, ám a panamai Barro Colorado-szigeten, ahol két gyakori fügefaj nagy mennyiségben fordul elő, ez a faj szinte csak fügével táplálkozik. Az éjszaka folyamán egy példány akár kilenc darab gyümölcsöt is elfogyaszthat, így jelentős mértékben hozzájárul a fügemagok terjesztéséhez.
Az egyik nagyméretű repülőkutyafaj, az Eidolon helvum szintén kedveli a fügét. Egyes fákról egészen addig hordják el a termést, amíg teljesen le nem csupaszítják. Ez ellen azonban a fügefa nem „tiltakozik”, mivel magja csak egy denevér vagy madár emésztőcsatornáján való „átutazás”-t követően képes kicsírázni.
Az epolett-repülőkutyák (Epomorphorus gambianus) egyik kedvence a mangó. A mintegy 15 centiméteres állatok a gyümölcsre szállva fogukkal tépik fel a héjat, és addig eszik a gyümölcs húsát, amíg csak van benne lé. Nem tudni, miért, de egy idő után láthatóan önkívületbe esnek, és sok mangót szétharapnak és megrongálnak, anélkül hogy elfogyasztanák.
A szintén a nagydenevérekhez tartozó Rousettus-fajok némelyike gyümölcsökön kívül virágszirmokat is fogyaszt. Ezek az állatok csak elpusztítják a virágot, nem játszanak szerepet a beporzásban, ám elképzelhető, hogy hajdanán ez lehetett az első lépés a nektárfogyasztás kialakulása felé.