A fül a denevérek különösen fontos érzékszerve, tájékozódási
rendszerük egyik „tartozéka”. Az ultrahangot kibocsátó és a visszhangot
felfogó kisdenevérek belső füle a legtöbb emlősétől eltérő, ugyanis
a magas frekvenciájú hangok észlelését elősegítendő a belső fülben
található csiga (cochlea) alapi része megnagyobbodott.
A fülkagyló a különböző fajok esetében más-más méretű és felépítésű.
Az ultrahangos tájékozódásra nem képes repülőkutyáknak nincs fülfedőjük,
fülük egyszerű, többnyire megnyúlt, ovális alakú, és a koponyán eredő
izmok segítségével igen gyorsan tudják forgatni. A kisdenevéreknek
általában van fülfedőjük – amely feltehetőleg a hangterelésben játszik
szerepet –, a patkósdenevérek (Rhinolophidae) és a levélorrú denevérek
(Hipposideridae) esetében azonban hiányzik. Ezt ellensúlyozandó az
ezekbe a családokba tartozó fajok képesek fülkagylóik rendkívül gyors
mozgatására, így pillanatok alatt körbehallgatják környezetüket. A
fülkagyló mérete lehet kicsi, akár még a fejnél is rövidebb – erre
jó példa a nálunk is élő rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) –, vagy
hatalmas, mint amilyennel a hazánkban szintén előforduló hosszúfülű-denevérek
(Plecotus spp.) rendelkeznek. A hosszúfülű-denevérek a nyugalmi állapotban
a test mellé simuló füleiket ébredéskor az ide vezető véredények megnyitásával
„pumpálják” fel.
Az egyetlen ma élő emlőscsoport, amelynek tagjai képesek az aktív repülésre,
a denevérek rendje. Testfelépítésük a törzsfejlődés során tökéletesen
alkalmazkodott életformájukhoz: túl azon, hogy megnyúlt mellső, illetve
hátsó végtagjaik között bőrhártya feszül köztük, az egész denevértest
az aerodinamikai törvények követelményeinek megfelelően alakult. A
denevérek teste karcsú, kúp alakú, a tömegközéppont a melltájékra esik.
Terjedelmes mellüregükben nagy teljesítményekre képes szív és tüdő
foglal helyet. Nyakuk rövid, fejük szinte összeolvadt a törzsükkel;
testfelületük egyenetlenségeit sűrű bunda fedi el, így a lehető legkevesebb
kiemelkedés áll a levegő útjába. Csak a sokszor nagyméretű fülek „nem
illenek a képbe”, ám a pontos orientáció még az aerodinamikai követelményekkel
szemben is elsőbbséget élvez.
|