A fül a denevérek különösen fontos érzékszerve, tájékozódási rendszerük egyik „tartozéka”. Az ultrahangot kibocsátó és a visszhangot felfogó kisdenevérek belső füle a legtöbb emlősétől eltérő, ugyanis a magas frekvenciájú hangok észlelését elősegítendő a belső fülben található csiga (cochlea) alapi része megnagyobbodott.

A fülkagyló a különböző fajok esetében más-más méretű és felépítésű. Az ultrahangos tájékozódásra nem képes repülőkutyáknak nincs fülfedőjük, fülük egyszerű, többnyire megnyúlt, ovális alakú, és a koponyán eredő izmok segítségével igen gyorsan tudják forgatni. A kisdenevéreknek általában van fülfedőjük – amely feltehetőleg a hangterelésben játszik szerepet –, a patkósdenevérek (Rhinolophidae) és a levélorrú denevérek (Hipposideridae) esetében azonban hiányzik. Ezt ellensúlyozandó az ezekbe a családokba tartozó fajok képesek fülkagylóik rendkívül gyors mozgatására, így pillanatok alatt körbehallgatják környezetüket. A fülkagyló mérete lehet kicsi, akár még a fejnél is rövidebb – erre jó példa a nálunk is élő rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) –, vagy hatalmas, mint amilyennel a hazánkban szintén előforduló hosszúfülű-denevérek (Plecotus spp.) rendelkeznek. A hosszúfülű-denevérek a nyugalmi állapotban a test mellé simuló füleiket ébredéskor az ide vezető véredények megnyitásával „pumpálják” fel.
Az egyetlen ma élő emlőscsoport, amelynek tagjai képesek az aktív repülésre, a denevérek rendje. Testfelépítésük a törzsfejlődés során tökéletesen alkalmazkodott életformájukhoz: túl azon, hogy megnyúlt mellső, illetve hátsó végtagjaik között bőrhártya feszül köztük, az egész denevértest az aerodinamikai törvények követelményeinek megfelelően alakult. A denevérek teste karcsú, kúp alakú, a tömegközéppont a melltájékra esik. Terjedelmes mellüregükben nagy teljesítményekre képes szív és tüdő foglal helyet. Nyakuk rövid, fejük szinte összeolvadt a törzsükkel; testfelületük egyenetlenségeit sűrű bunda fedi el, így a lehető legkevesebb kiemelkedés áll a levegő útjába. Csak a sokszor nagyméretű fülek „nem illenek a képbe”, ám a pontos orientáció még az aerodinamikai követelményekkel szemben is elsőbbséget élvez.