A magyarországi denevérgyűrűzés megkezdése Topál György nevéhez fűződik, aki 1951 decemberében helyezte fel az első jelölőgyűrűt a Pál-völgyi-barlangban. Az 1960-as évek közepéig több mint 24.500 denevérre kerül gyűrű, ezután már kisebb volt a gyűrűzési aktivitás. Az 1950-90-ig tartó időszakban Topál György koordinálásával eseti jelleggel a következő személyek gyűrűztek: Bankovics Attila, Bécsy László, Dobrosi Dénes, Eőry Miklós, Haás Ferenc, Ország Mihály és Szabó Ferenc. A denevérkutatás – így a gyűrűzés is – 1990-től élénkült meg újra. A Magyar Denevérkutatók Baráti Köre szervezésében több denevérkutató-tábor került megrendezésre, melyek során a jelenleg aktív denevérészek többsége mélyíthette el ismereteit a denevérgyűrűzés témakörében is. 2000-ig újabb kb. 10.000 egyedre került gyűrű, kezdetben magyar gyártmányú, majd az évezred vége felé angol gyártmányú, speciálisan erre kiképzett gyűrűt használtak. Az 1990-es évek végére a legtöbb kutató felhagyott a denevérgyűrűzéssel, csak néhányan folytatták az ilyen jellegű kutatómunkát. A denevérgyűrűzés újjászervezésére több éve megvolt az igény, de csak 2007 elején történtek konkrét lépések ez irányban. Ekkor alakult meg a Magyar Denevérgyűrűzési Központ, melynek a Magyar Természettudományi Múzeum biztosít intézményi kereteket. Elérhetőségünk: Csorba Gábor Görföl Tamás |