A denevérek testfelépítése törzsfejlődésük során tökéletesen alkalmazkodott a repüléshez. Az egyetlen ma élő emlőscsoport amely képes aktív repülésre. Azon túl, hogy első végtagjaik megnyúltak, továbbá bőrhártya feszül köztük és a hátsó végtagjaik között, testfelépítésük az aerodinamikai törvényeknek megfelelően alkalmazkodott a légi életmódhoz. Testük karcsúvá, kúp alakúvá alakult, tömegközéppontjuk elöl, a melltájon, helyezkedik el. Terjedelmes mellüregük alakult ki, ahol a nagy teljesítményre képes szív és tüdő foglal helyet. Nyakuk rövid, fejük szinte összeolvadt a törzsükkel. Testfelületük egyenetlenségeit sűrű bunda fedi el, így a lehető legkevesebb kiemelkedés áll a levegő útjába. Igazán csak a sokszor nagyméretű fülek nem illenek a képbe, de ebben az esetben egészen más funkció, a tájékozódás kerül előtérbe.