A több mint 1250 fajt tartalmazó denevérek rendje (Chiroptera), a rágcsálók után a második legnépesebb rend az emlősök között. A legoptimistább becslések 1257 fajt szerepeltetnek a denevérek listáján, de igazából nehéz megmondani pontosan hány denevérfaj is létezik valójában a Földön. Részben a szokásos faj behatárolási problémák, faj-alfaj kérdések miatt, másrészt bármilyen meglepő rejtett életmódjuknak köszönhetően még ma is kerülnek elő új denevérfajok. Azon túl, hogy a távol keleten a közelmúltban több új denevérfaj előkerült, a gyorsan fejlődő kutatási módszereknek, technikáknak köszönhetően Európában is leírtak néhány új denevérfajt.
Az összes élő és általunk ismert kihalt denevérfajt egyetlen rendbe soroljuk, amelyet újabban két alrendre bontunk: a Yangochiroptera és a Yinpterochiroptera alrendjére. Míg az előző hat családot, addig az utóbbi 12 családot tartalmaz. Oldalainkon a tradicionális felosztást használjuk a továbbiakban, vagyis a repülőkutyák családját tekintjük nagydenevéreknek, az összes többit pedig kisdenevéreknek. Ez nem filogenetikai alapú felosztás, hanem pusztán praktikussági szempontok miatt alkalmazott rendszer.
A denevérek rendje rendkívül sokféle és változatos csoport, akár életmódjukat, táplálkozásukat akár például testméretüket tekintve. Előfordul köztük a létező legkisebb emlősállattól, a 13 cm szárnyfesztávolságú, 1,5-2 g súlyú sertésorrú denevértől (Craseonycteris thonglongyai), kezdve a 1,5 m szárnyfesztávolságú majdnem 1 kilogramm nehéz repülőkutyáig (Acerodon jubatus) sokféle méret.

A térkép a Föld egyes régióiban élő denevérfajok számát mutatja (J.D. Altringham, 1996)

A denevérek repülési képességüknek köszönhetően a szélsőségesen hideg sarkvidékeket, a legbarátságtalanabb sivatagokat, és a legelszigeteltebb szigeteket leszámítva a Föld szinte minden zugát benépesítették. Sok más csoporthoz hasonlóan a denevérekből is a trópusok kínálják a legfajgazdagabb választékot. Jelenleg is a trópusokon él a denevérfajok 80%-a, ami azt mutatja, hogy valószínűleg onnan terjedtek el a világ többi részébe. A mérsékelt övbe csak két család tagjai merészkedtek, a simaorrú denevérek (Vespertilionidae), akik több mint 300 fajjal képviseltetik magukat, és a különleges orrszerkezetű patkósdenevérek (Rhinolophidae). A trópusi területeken a két legelterjedtebb család a buldogdenevérek (Molossidae) és a szabadfarkúak (Emballonuridae) családja. A repülőkutyák és repülőrókák kizárólag az óvilág lakói, észak felé Ciprus a legszélső elfordulási helyük, a déli féltekén pedig elérték Ausztráliát és benépesítettek számos óceáni szigetcsoportot is.