A kastélyparkok, városi parkok a denevérek számára mind-mind a nyugalom egy kis szigete. Az idős fák alkotta kis ligetekben sokszor ugyanazok a fajok találhatóak meg, mint egy jó állapotú erdőben. Ha megfelelően terjedelmes és öreg a park, akkor nagyfülű denevérek (Myotis bechsteinii) és nyugati piszedenevérek (Barbastella barbastellus) is előfordulhatnak benne; a kisebb tavak felett gyakran láthatunk vadászó vízi denevéreket (Myotis daubentonii). A kastélyok padlását az épületlakó denevérek használják ki, így a parkban egymás mellett élhetnek a konzervatívabb – odúlakó – és az alkalmazkodóbb fajok: például a barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus) a fákon, míg közeli rokona, a szürke hosszúfülű--denevér (Plecotus austriacus) a padlásokon tanyázik. A kisebb városi parkok jellemző faja a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) és a közönséges, ill. szoprán törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus/pygmaeus). A denevérészcsoportok ma már egyre több felé helyeznek ki mesterséges odúkat a városi parkokba, hogy növeljék az alkalmas szálláshelyek számát.